Ajándékozzunk, de hogyan?

2011. december 12. hétfő Kategória: Önismeret, Típusok

Közeledik a karácsony, mindenki lázasan készülődik az ünnepre.

kép: photostock

Sorra vesszük szeretteinket, barátainkat, ismerőseinket, kinek mivel kedveskedhetünk.

Egyre jobban terjedő szokásként a munkahelyen is szerveződik már a karácsonyi buli, ahol szintén megajándékozzuk egymást.

Azonban, mint mindenben, ebben is különböző típusokba tartozunk és ennek megfelelően, nem is egészen egyformán viszonyulunk az ünnepi hangulathoz. Különböző érzésekkel cipeljük az ajándékozás édes vagy éppen nagyon is nehéz terhét. (Kép: photostock)

Lássuk melyek a legfőbb típusok!

 

A közönyös,

aki csak nyűgnek tartja az egész herce-hurcát. Buta szokásnak, amikor meg kell felelni olyan elvárásoknak, ami nem belülről fakad.  Az ilyen ember alig várja, hogy valahogy túl legyen az ünnepen. Ő az, aki aszerint ajándékoz, hogy éppen mi kerül az útjába. Azt gondolja, úgysem lehet eltalálni, hogy ki, minek örülne, hát akkor legalább minél kevesebb „fájdalommal” essünk túl rajta.

Többnyire másoktól sem vár csodákat és nem lepi meg, ha a megajándékozott csupán egy fanyar köszönömmel nyugtázza az ajándékot, majd azonnal másról kezd beszélni.

 

A segíteni akaró,

aki „megpróbálja kitalálni”, minek örülne a másik, de legfőképpen, hogy mire van szüksége. Beleképzeli magát az illető helyébe és átgondolja, minek örülne, mire vágyna ő, ha épp iskolás lány lenne, vagy gyárigazgató. Ha vannak régebbi saját emlékei (pl. saját diákéveiről biztosan bevillan néhány), akkor ezt veszi alapul. És ennek megfelelően meg is veszi, el is készíti gondosan az ajándékot.

A fa alatt azután szívdobogva várja a hatást, ami azonban a legtöbbször nem az lesz, mint amire számított. Legnagyobb meglepetésére, az illető legjobb esetben is mesterkélt, kényszeredett mosollyal és lelkesedéssel köszöni meg az ajándékot. Emberünk pedig csalódottan, leforrázva kullog félre, miközben azon morfondírozik, milyen hálátlan is az a másik, hogy még csak nem is örül igazán. Nem érti, hogyan történhetett ez, hiszen ő szívét-lelkét beletette az ajándékba.

 

Az empatikus,

aki egész évben figyel. Lesi az elejtett mondatokat, az apró reakciókat minden helyzetben. Így aztán pontosan tudja, hogy ki minek örül, kinek mire van szüksége, ki miről álmodozik. Neki viszonylag könnyebb a dolga így karácsony táján is. „Csupán” a jó tündér szerepébe kell lépnie és megvalósítani a talán ki sem mondott álmokat vagy legalábbis hozzátenni valamit, hogy azok könnyebben teljesülhessenek.

 

Ő az, aki meglátja azt a csodálatos csillogást a szemekben, amit a meglepettség és az igazi öröm vált ki, amire valahol legbelül mindannyian vágyunk, de csak keveseknek adatik meg közülünk.

 

Ha Ön is megfelelő empátiával rendelkezik, akkor bizonyára ez az időszak az, amikor igazán jól érzi magát. Boldogan készítgeti a meglepetéseket és a csillogó szemek látványa az egész elkövetkező esztendőre feltölti energiával.

Ha azonban mégse ebbe a kategóriába tartozna, nincs könnyű dolga.

 

Hogyan tudunk ebben segíteni magunknak?

 

Van egy jó hírem: nem csak az ajándékozók, de a megajándékozásra várók is kategóriákba tartoznak.

Carl Gustav Jung (1875-1961) svájci pszichiáter, pszichológus, analitikus nem csak az extra-, introvertáltság (kifelé vagy inkább befelé fordulás) szerint sorolta kategóriákba az embereket, hanem aszerint is, hogyan dolgozzák föl a külvilág élményeit.

No és persze a grafológiát is segítségül hívhatjuk, föltéve, hogy ismerjük az illető írását.

 

Jung négy alcsoportot különböztetett meg:

 

A gondolkodó,

aki mindent azonnal elemez és kiértékel. Az érzelmek többnyire hidegen hagyják, szigorúan észérvek alapján hoz döntéseket.

Legfontosabb írásjellemzői: határozott vonalvezetés; erősebb nyomaték; hirtelen, egyértelmű irányváltások, szögek; egyenes sorok, margók; szabályos, kissé merev írás; nagyobb sor és szóköz; egyszerűsítések.

A praktikus ajándékokat kedveli. Nem fontos számára a külső megjelenés sál(a csomagolást fölöslegesnek tartja), fő, hogy hasznos legyen az, amit kap, vagy amit ő ad ajándékba másnak. Leginkább a jól használható hétköznapi ajándékoknak tud örülni (borotva, barkács felszerelés, konyhai eszköz..).

Vigyázat! A sokadik sál, kesztyű, nyakkendő már nem biztos, hogy praktikusnak bizonyul. Meglepetéssel nagyon ritkán sikerül örömet szerezni nekik.

 

Az érző,

aki mindent az érzelmi szűrőn keresztül lát. Őt a szívén keresztül lehet megközelíteni.

 

Legfontosabb írásjellemzői: ívelt vonalak, gömbölyű formák; girlandos kötések, hosszabb, nem szúró végvonalak; hullámos sorok, margók; enyhén szabálytalan, rugalmas írás; jobbra húzódó írástömb, jobbra nyitott formák.

 

Szereti, ha az ajándék megérinti a lelkét. Neki ne adjunk praktikus használati kép: Stuart Milestárgyat, mert attól világgá fut. Egy romantikus regény, verseskötet, egy gyertyafényes vacsorameghívás, wellness hétvégére szóló beutaló, esetleg ékszer az, ami biztosan célba talál. Mindenképpen tegyünk az ajándék mellé valami mutatós kísérőlapot egy frappáns idézettel vagy néhány szívet melengető saját gondolattal.

Vigyázat! Ha nem tudjuk biztosan, hogy melyik a kedvenc színe, inkább válasszunk kevésbé hivalkodó változatokat a csomagolásnál is, különben már az elején elronthatjuk az alakuló hangulatot. (Kép: Stuart Miles)

 

Az érzékelő,

aki a világot mindig olyannak látja, amilyen. Szívre ható praktikákkal nem lehet megtéveszteni.

 

Legfontosabb írásjellemzői: tagolt, átlátható írás; álló betűk, egyszerűsítések, fonalasodás; határozott, erősebb nyomaték; stabil, nagyobb méretű betűk; kevés szög is előfordulhat.

 

Számára nagyon fontos a csomagolás, ez hozzá tartozik az ünnepi hangulathoz. Nekép: Master isolated images tegyük a fa alá úgy az ajándékát, hogy legalább egy mutatós szalaggal nem kötöttük át. Még jobb, ha szépen be is csomagoltatjuk, ha magunk nem tudjuk ezt kellő ügyességgel megoldani. Tulajdonképpen bármit adhatunk neki, de az legyen az ünnepnek megfelelően öltöztetve.

Vigyázat! Hófúvásban ne akarjuk elvinni otthonról, mert az ő érzékelését nem téveszti meg az ünnep varázsa. (Kép: Master isolated images)

 

Az intuitív,

aki a dolgokat belső észleléssel érzékeli. Sem praktikum, sem érzelmek nem hatják meg, a megérzései vezérlik.

 

Legfontosabb írásjellemzői: nagyobb, határozott alsó zóna; erőteljes lefelé mutató vonalak, a kezdő vonal is gyakran az alsó zónából indul; egyenetlen, hullámzó sorok, margók; szabálytalan formák, nagy távolságok, sok fehér felület az írásképben.

 

Szereti a titkokat, a meglepetéseket. A csomagolás számára azért fontos, hogy kép: Stuart Mileskibontás előtt próbára tehesse megérzését. Megtapogatja, megrázogatja és megpróbálja kitalálni, hogy mi lehet a csomagban. Attól is boldog lesz, ha sikerül rájönnie, de elismerést vált ki belőle, ha olyan dologgal lepjük meg, amit nem tudott kitalálni.

Vigyázat! Ha megérzésére hivatkozik bármivel kapcsolatban, ne akarjuk észérvekkel eltéríteni attól. (Kép: Stuart Miles)

 

Kívánom, hogy az idei évben Ön is megláthassa a csillogást a szemekben, amikor eljön az ajándékbontás pillanata!

Szóljon hozzá Ön is!

Feliratkozás

Kövesse a hozzászólásokat RSS-en. Iratkozzon föl erre: Ajándékozzunk, de hogyan?

Előző bejegyzés