Ne hagyja magát megtéveszteni!

2011. október 25. kedd Kategória: HR grafológia, Kiválasztás, Munkahelyi grafológia

Amikor egy cég életében fölmerül az ötlet, hogy kellene egy új munkatárs, mindenekelőtt végig kell gondolni, milyen feladatokat szánunk neki. Ha ezt már alaposan körbejártuk, akkor jön a következő lépés:
 

Milyen tulajdonságokra van szükség ahhoz, hogy a meghatározott feladatokat magas szinten képes legyen ellátni az új munkatárs?

 
kivalasztas kepEgyszerű lenne a feladat, ha a jelentkezőről azonnal látni, tudni lehetne, hogy milyen képességekkel, tulajdonságokkal rendelkezik. Mivel azonban ez nincs fölsorolva a beérkező pályázatokban, vagy, ami föl van sorolva, az nem biztos, hogy valóban azt takarja, amire mi gondoltunk, így a felvételi procedúra során kell mindezt kiderítenünk.
 
Hogyan? Többféle módszer is létezik…
 
  1. Önéletrajz
Az önéletrajz jó esetben tartalmazza nem csak az eddigi tanulmányokat, de a szakmai múlt legfontosabb állomásait is. Ha itt nem csak a munkahelyek felsorolása, de az eddig elért eredmények (kutatás, pályázat, versenyen elért helyezés, kitüntetés) is szerepelnek, akkor szerencsések vagyunk, mert ezek alapján már lehet következtetni sok mindenre, az illető tulajdonságai közül is (pl.: motivációk, lelkesedési szint, kreativitás, versenyszellem, önállóság…).
 
  1. Motivációs levél
A mondatok megfogalmazása, a mondanivaló tagolása, rendezettsége, rendszerezettsége, összeszedettsége, a helyesírás, a lényegkiemelés, sok fontos tulajdonságra enged következtetni. Rálátásunk lehet ezáltal a mondatok megfogalmazójának intelligenciaszintjére, gondolkodásmódjára, lényeglátására, kreativitására. Megismerhetjük főbb motiválóit, a munkával, munkahellyel szemben támasztott igényeit.
 
Ám ne felejtsük el, hogy mindezek, ahogyan már utaltam is rá, „a mondatok megfogalmazójának” tulajdonságaiba engednek bepillantást, ami bizony egyáltalán nem biztos, hogy azonos a pályázónkkal.
Az internet világában rengeteg önéletrajz és motivációs levél mintát találhat, aki keres, így az ezekből összeollózott mondatok, vagy egy ügyes segítő, alaposan félrevezethet bennünket.
De lássuk, honnan lehet még információkhoz jutni?
 
  1. Referenciák
Kérhetjük referenciák megnevezését magától a jelentkezőtől, aki ugye nagy valószínűséggel csak olyanokat fog megnevezni, ahol csupa jó dolgot tudhatunk meg róla.
Vagy megpróbálkozhatunk magunk is „nyomozni” az illető után, de így sem biztos, hogy minden előző tevékenységéről tudomást szerezhetünk.
Mivel általában senki sem szívesen mond rosszat még a régi kollégáiról sem, valljuk be, ez alapján sem lehetünk biztosak abban, hogy valós képet kapunk a jelöltünkről.
Még, ha negatívumokra bukkanunk, annak is érdemes utána járni, nehogy elveszítsünk egy szuper jelöltet csupán egy irigy rosszakarója miatt.
 
  1. Közösségi oldalak (Facebook, Twitter, Iwiw, LinkedIn, stb.)
LogokMivel ezek használata még mindig nem tekinthető általánosan elterjedtnek, így általában a jelentkezőtől sem igazán várhatjuk el, hogy megfelelő módon használja a közösségi oldalakban rejlő lehetőségeket (kivéve persze, ha éppen ilyen feladatok ellátására szeretnénk fölvenni). Igaz, olykor egészen érdekes pillanatokra lelhetünk jelentkezőnk közkinccsé tett magánéletében, ám óva intek attól mindenkit, hogy csupán ezek alapján alkosson véleményt.
 
Bár az eddigi források még nem mutatták meg teljes valójában a jelentkezőnket, de kisebb nagyobb szeletet már megvillantottak előttünk. Ha sok a jelentkező, kénytelenek vagyunk ezen információk alapján már válogatni.
 
Jó tanács: Figyeljünk az esetleges ellentmondásokra!
 
Ha nincsen összhang az egyes szeletek között, akkor ott valami nincs rendjén. Erősen gyanítható, hogy manipulálni próbálnak bennünket. Meggondolandó, hogy kell-e nekünk efféle munkatárs…
 
  1. Interjú(k)
Nos, elérkeztünk egy fontos pillanathoz:
 
Interjú kép Végre személyesen is találkozhatunk az ideális (?) munkatárssal. A személyes megjelenés: az öltözék, a hajviselet, a beszédstílus, a gesztusok, stb. azonnal szélesítik a látómezőnket.
A jól megválogatott kérdések segítségével pedig, már apróbb, ám általunk fontosnak ítélt részletekre is fény derülhet.
 
Ne feledjük azonban, hogy a külsőségek nagyon megtévesztőek is lehetnek.
 
Egy jól felkészült interjúalany, aki már nem először kerül ilyen helyzetbe, bizony alaposan félrevezethet bennünket lenyűgöző modorával, azonnali frappáns válaszaival. Ám koránt sem biztos, hogy ezek mögött valódi, az adott pozícióban elengedhetetlen, tudás és rátermettség bújik meg.
Ugyanakkor valaki, aki most került ilyen helyzetbe először (pl. mert viszonylag hosszú ideig dolgozott ugyanazon a munkahelyen mindenki legnagyobb megelégedésére), előfordulhat, hogy melléfog az öltözéket illetően, esetleg kevésbé határozott vagy magabiztos, pedig hatalmas szakmai tudás birtokosa, aki a maga területén csodákra képes, csak nehezen nyílik meg ismeretlen környezetben.
 

Ne engedjük magunkat elkábítani egy lehengerlően megnyerő stílus által! 

 
Jó tanács: Figyeljünk az esetleges ellentmondásokra!
 
Ha már találtunk ilyeneket az eddig beérkezett anyagokban és ennek ellenére interjúra hívtuk a jelöltet, mindenképpen próbáljuk meg kibogozni a szálakat, jól irányzott kérdésekkel.
De az is előfordulhat, hogy éppen most látjuk meg a hatalmas különbséget az eddigi anyagok és a személyes megjelenés vagy reakciók között (könnyen előfordulhat, ha jelöltünk valaki másnak a segítségével írta meg önéletrajzát vagy motivációs levelét).
 
  1. Személyiségtesztek
Ha az eddigi módszerekkel nem tudtunk megfelelő képet kapni a leendő munkatársról, próbálkozhatunk még pszichológiai tesztekkel is.
Ezeknek szakember általi kiértékelése már egész mélyreható elemzést adhat jelöltünk különböző helyzetekben várható működéséről. Ám itt is be kell kalkulálni, hogy a teszteket is viszonylag könnyen kiismerheti a rutinos álláskereső.
 

Akkor most mit tegyünk, hogy a valódi embert láthassuk végre?

 
  1. Próbafeladat(ok)
Szokták mondani: „a puding próbája az evés”.
Ha olyan területre keressük az új munkatársat, melyhez találunk megfelelő tesztfeladatot, ami sokrétűen szimulálja a rá váró valódi kihívásokat, akkor ne habozzunk kipróbálni, hogy mit tud valójában a jelöltünk.
Ha ilyen helyzetben jól teljesít, a többi lehetőséget akár el is felejthetjük. Apró megjegyzés csak: az értékelésnél ne felejtsük el beszámítani a nem kissé megterhelő stresszhelyzetet, ami a későbbiekben talán nem lesz, vagy legalábbis nem ilyen formában. Így ez is hatással van a most mérhető teljesítményre.
 
  1. Grafológia
Ez az a lehetőség, ami biztosan nem fogja becsapni!
 
Kézírás képA kézírásunk nem a kezünk, hanem az agyunk üzeneteit közvetíti a világ felé. Mint egyfajta mikromozgás, ugyanúgy jellemző ránk, mint a járásunk, a gesztusaink, a mimikánk,…
A kézzel írt dokumentum pontosan rögzíti mozdulatainkat, ezáltal sokkal aprólékosabban vizsgálható, mint nagyobb mozdulataink (testbeszéd), csupán egyetlen találkozás (interjú) alkalmával.
 
A grafológia előnyös tulajdonságai:
 
  • Nem szükséges a személyes jelenlét, mialatt a grafológus dolgozik
  • Nem jelent külön stresszhelyzetet egy grafológiai vizsgálat, hiszen az írásminta akár otthon is elkészíthető.
  • Az írásvizsgálat során pontosan azokról a tulajdonságokról kaphatunk képet, amelyek az adott pozíció betöltéséhez szükségesek.
  • Több jelölt esetén összehasonlító grafikon is segítheti a magabiztosabb döntést.
  • „Az írás nem hazudik.” – ez azt jelenti, hogy senki sem tudja a kézírását tartósan és következetesen megváltoztatni úgy, hogy a grafológus számára ez ne legyen látható.
Az írás elemzése során közel 150 írásjellemzőt vizsgál a grafológus. Ezzel szemben az emberi agy maximum 5-7 jellemzőre képes figyelni párhuzamosan. 
Ha a grafológus ellentmondó írásjellemzőket talál, ez az író személyére vonatkozóan nem jelent jobb megítélést. Azt is tudnunk kell, hogy valójában magasabb színvonalú írást még rövid ideig sem képes senki produkálni, mint amilyen a saját személyiségéből adódik.
 
Ne felejtsük el, hogy a grafológus csak az írás készítőjének beleegyezésével végezhet vizsgálatokat, melynek eredményét a tulajdonosnak joga van megtekinteni.
Az íráshoz mindenképpen mellékelni kell az író személy néhány fontos adatát, valamint hozzájáruló nyilatkozatát. Az erről szóló nyomtatványt célszerű a helyszínen kitölttetni jelentkezőnkkel, így azt is biztosíthatjuk, hogy valóban a célszemély kézírását fogja vizsgálni a grafológus.
 
 
Mit tud megállapítani a grafológus a kézírás alapján?
 
  • Mentális képességek (gondolkodás, érdeklődés, problémamegoldás,…)
  • Energiák (készlete, beosztása, terhelhetőség,…)
  • Munkamód (tempó, tervezés, kitartás, önállóság, vezetői képességek,…)
  • Motivációk (autonómia-, biztonság-, elismerés- igénye, hatalomvágy,…)
  • Szociabilitás (kötődés, alkalmazkodás, kommunikáció, dominanciaigény, konfliktuskezelés,…)
  • Érzelmek (temperamentum, érzékenység, indulatkezelés, akarat,…)
  • Önmagához való viszony (önértékelés, önbizalom, önkontroll, fejlődési igény…)
    A részletekről bővebben tájékozódhat itt >>>
 
Mit nem tud megállapítani a grafológus csupán a kézírás alapján?
 
  • Valódi életkort – mivel a kézírás nem a valós, hanem a mentális életkort mutatja.
  • A jelentkező nemét – mivel vannak nőies férfiak és férfias nők, így az írás ezen jelleget mutatja és nem a külső megjelenési formát.
  • A jelentkező jelenlegi foglalkozását – mivel az lehet, hogy teljesen eltér a személyiségéből adódó ideálistól.
  • A jelentkező szakmai fölkészültségét, mivel az nem személyiség jellemző.
Ezek a jellemzők viszont könnyedén megszerezhetők a többi forrásból.
 

Mindezek alapján kijelenthetjük, az új munkatárs kiválasztása nem egyszerű feladat.

 
Olykor szinte egy nyomozó ügyességét igényli, hogy a jelentkezők személyét megfejtve, valóban a legrátermettebb, minden tekintetben a meghirdetett pozícióhoz illő személyt válasszuk ki a tengernyi jelölt közül.
 
Jó tanács: Figyeljünk az esetleges ellentmondásokra!
 
Ön hogyan szokott belesni az álarcok mögé? Van jó módszere? Esetleg egy jó sztorija?
Ossza meg velünk hozzászólásában!
 

Szóljon hozzá Ön is!

Feliratkozás

Kövesse a hozzászólásokat RSS-en. Iratkozzon föl erre: Ne hagyja magát megtéveszteni!

Előző bejegyzés